Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Hamvas-szókincstár

Hamvas-szókincstár „…a szó megnevez és megszólít, életre kelt” Szakács Gábor szerkesztésében Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri,  meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden  időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs  objektum. Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült  csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a  csillagot, a kört vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az  emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan  egyformán ugyanaz tud maradni. (Anthologia humana 15. o.) Európa vak és gyógyíthatatlan tevékenységmániája volt, és maradt akadálya annak, hogy az  ember itt az őskori és keleti

Hamvas Béla, erdélyi színpadon először

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Olbrin Joachim csodálatos utazása, Hamvas Béla, színház, művészet, Mezei Kinga,

A marosvásárhelyi színházban az idei évad legelső bemutatóját – amelynek próbáit már augusztus közepén elkezdték – szeptember 16-án tartja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a nagyteremben. Az Olbrin Joachim csodálatos utazása című fantasztikus játék Hamvas Béla művei nyomán készül, rendezője a szabadkai származású Mezei Kinga

Hamvas Béla művei még nem szerepeltek az erdélyi magyar színpadokon – tehát ezért is jelentős eseménynek ígérkezik a mostani. Az új előadás egy felnőtteknek szóló mese, amelyben egy ember keresi a teremtőjét, a világ urát és közben választ szeretne kapni arra a kérdésre is, hogy mi az élet.

Hamvas Béla azonos című meséjének valamint A jövő könyve című szövegének átdolgozásából született az Olbrim Joachim csodálatos utazása címmel mindeddig főként rádiójátékként életre kelő forgatókönyv. 

„Mezei Kinga sikeresen bizonyítja (...), hogy a költői nyelvhez közel álló, így szükségképpen stilizált beszédmódra épülő színpadi játékoknak helye van a kortárs színházi terekben.”  (Karácsonyi Zsolt)

A fiatal, vajdasági származású színész, rendező és díszlet-, jelmeztervező előadásainak alapanyagát nem drámai, hanem főként prózai szövegek, versek, esszék képezik. Ily módon dolgozott már Sziveri János, Csáth Géza, Pilinszky János és Bohumil Hrabal írásaival is. 

Népszerű bejegyzések

Kövess a Facebookon!