Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Hamvas-szókincstár

Hamvas-szókincstár „…a szó megnevez és megszólít, életre kelt” Szakács Gábor szerkesztésében Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri,  meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden  időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs  objektum. Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült  csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a  csillagot, a kört vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az  emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan  egyformán ugyanaz tud maradni. (Anthologia humana 15. o.) Európa vak és gyógyíthatatlan tevékenységmániája volt, és maradt akadálya annak, hogy az  ember itt az őskori és keleti

Hamvas Béla: Ördöngösök

Hamvas Béla, Ördöngösök, könyv, Medio Kiadó, Palkovics Tibor, regény,
A héten jelent meg Hamvas Béla eddig kiadatlan regénye, az Ördöngösök a Medio Kiadónál, a mű az író-filozófus korai korszakából való. Ő maga így írt a regényről: „Meg akartam ismételni azt a remek időt, amit a Szent János éjszakájának írása közben éltem, jól akartam mulatni. Több mint sikerült. Soha annyit nem nevettem, mint az alatt a hat hét alatt, amíg ez a mű elkészült.”

Az Ördöngösök című regény az író pályafutásának korai időszakában keletkezett, akkoriban, amikor abbahagyta az újságírást, és elkezdődött az a négy év, amit a „lángoló eredménytelenség korszakának” nevezett. Olyan külső és belső fordulatot jelentő események történtek életében ebben a négy évben, 1926 és 1930 között, mint szakítása az újságírással, első feleségével kötött házassága és húszéves könyvtárosi szolgálatának kezdete.

A „tudatosan megtisztított magasabb életterv megvalósításának első időszaka is ez, mint mondja: »daimónom megismerésének« ideje, amely mindazonáltal bensőleg korántsem mondható csendesnek. Feldühödve »szennyen, alacsonyságon, becstelenségen« ekkor fogalmazza meg először a nevetés »divinális attitűdjével« azokat a meglátásait, amelyeket a »megzavart, rongált létezés sajátosságaiként azonosít«” – fogalmazott a kiadó vezetője, Palkovics Tibor a mű utószavában.

Másfél hónap alatt született meg a mű, amelynek címe egyértelműen Dosztojevszkij Ördögök című regényének eredeti címére utal. Az erős filozófiai indíttatású író ebben a korai művében áthallások érezhetők a huszadik század legnagyobbjának tartott  Karnevál című regénnyel, visszatérő alakok  és szinte egyazon alapfelvetés. Az Ördöngösök víziója is a maszkok mögötti emberek forgataga, az egymás fel nem ismerése, az összetévesztés. Hamvas Béla szerint olyan mélyen gyökerezik ez az emberben, hogy nem képes belőle kikeveredni. Az Ördöngösökben is a megszállottság különböző formáit látjuk.

Mint a kiadó vezetője lapunknak elmondta, az eredeti kézirat konkrét utalásokat tartalmazott Schumann Karneváljára, de ezeket az író később törölte. Az új kiadványban most felsorakoztatják ezeket a hivatkozásokat.

„Az Ördöngösök alaphangja is éppen ez a hangoltság nélküli megzavarodás, az öröktől való meg nem érintettség, ahol kivétel nélkül mindenből, a legmagasabb dolgokból is mániákus megszállottság lesz. Ez a szövevény az, ahol a szakadatlan összetévesztés által minden csak a homályt növeszti, s ahol mindenki elérhetetlen a másik számára” – fogalmazott az utószóban Palkovics Tibor.

Hamvas Béla visszatekintve így fogalmazott a műről: „Nos ez a pokoli nyavalya az, aminek e mű az arcába nevet. Valójában ez a nevetés itt ennek az örvénylésnek az egyetlen ellenpólusa és világossága, de ez a hang az, amelyről minden időben fel lehet majd ismerni engem itt, ebben az egyszeriségemben és mulandóságomban.”

Hamvas Béla kéziratainak gondozója a Magyar Hírlapnak azt is elmondta, hogy a szerző szépírói munkásságából még három művet terveznek kiadni: az 1929-ben íródott Nehéz nem szatírát írni címűt, a Beszélgetés az Akropoliszont, valamint a Nem mind arany ami réz című 1956-ban született vígjátékát. 

Népszerű bejegyzések

Kövess a Facebookon!