Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Hamvas-szókincstár

Hamvas-szókincstár „…a szó megnevez és megszólít, életre kelt” Szakács Gábor szerkesztésében Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri,  meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden  időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs  objektum. Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült  csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a  csillagot, a kört vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az  emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan  egyformán ugyanaz tud maradni. (Anthologia humana 15. o.) Európa vak és gyógyíthatatlan tevékenységmániája volt, és maradt akadálya annak, hogy az  ember itt az őskori és keleti
További információk

Mireisz László Hamvas Béla örökségéről

„Hamvas Béla öröksége leginkább abban áll, hogy egyike volt azon európaiaknak (és az első volt a magyar nyelvterületen), akik a XX. század során, a különböző hagyományvonalak napvilágra kerülése kapcsán meghatározták és megfogalmazták az »egyetemes hagyomány« lényegét. Abból indult ki, hogy a hagyomány a »szellem időfeletti jelenléte«, és ez alapot teremthet arra, hogy az ember a hagyomány lényegét közvetlenül ismerje meg és azt létében realizálja. Ezért Hamvas a különböző hagyományvonalak szintézisével olyan szellemi mozgást indított el, elsősorban és egyelőre a magyar nyelvterületen, amely napjainkban kezd általános szellemi jelenséggé formálódni.
Ezen jelenség leírása napjaink feladata és kötelessége.”

Népszerű bejegyzések

Kövess a Facebookon!

Hamvas Béla