Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Hamvas-szókincstár

Hamvas-szókincstár „…a szó megnevez és megszólít, életre kelt” Szakács Gábor szerkesztésében Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri,  meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden  időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs  objektum. Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült  csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a  csillagot, a kört vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az  emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan  egyformán ugyanaz tud maradni. (Anthologia humana 15. o.) Európa vak és gyógyíthatatlan tevékenységmániája volt, és maradt akadálya annak, hogy az  ember itt az őskori és keleti

Dúl Antal az ökológiai katasztrófáról


"Az Apokalipszisnek ebben a késői idejében nagyon sokan riadnak föl. Ötszáz éve van az a fajta tudományosság, amit ma élünk. Azóta egyfelől azt halljuk, hogy a tudomány fantasztikus lépésekkel halad előre, másfelől viszont azt, nincs ózonpajzs, kizsákmányoltuk a bányákat, kiirtottuk az erdőket, kifosztottuk a Föld tartalékait. Milyen eredményt hozott ez az ötszáz év? Úgy néz ki, hogy egy ökológiai katasztrófába vitte az emberiséget. Itt tartunk. Miért? A válasz erre, hogy vissza kell térni az emberléptékű világba, amiben az ember nem fosztogatója, hanem apja a természetnek."

Beszélgetések Dúl Antallal:

Olyan világban élünk, ahol minden élet alánk rendelt

Népszerű bejegyzések

Kövess a Facebookon!