Ugrás a fő tartalomra

Kiemelt

Hamvas-szókincstár

Hamvas-szókincstár „…a szó megnevez és megszólít, életre kelt” Szakács Gábor szerkesztésében Az a tíz-húsz-harminc kép vagy zenemű vagy vers, amely az embert hosszabb ideig kíséri,  meghitt élettárs. Az az egészen kevés gondolat, amelytől sohasem válik meg, amely minden  időben gondolkodás tárgya, örök és kimeríthetetlen forrás, vezető irányelv: az meditációs  objektum. Objektuma állandó szemlélődésnek, mindig újból és újból való megrendült  csodálkozásnak. Az ember megtanulja százféleképpen alkalmazni, úgy tudja nézni, esetleg órák hosszat, mint a keleti aszkéták mandaláikat. Mint a misztikusok a világ nagy jelképeit: a  csillagot, a kört vagy a háromszöget. Meditációs objektum a kép, vagy gondolat, amely az  emberbe állandóan visszatér, amely mindig új és új alakban, de mindig sajátságosan  egyformán ugyanaz tud maradni. (Anthologia humana 15. o.) Európa vak és gyógyíthatatlan tevékenységmániája volt, és maradt akadálya annak, hogy az  ember itt az őskori és keleti

Elhunyt Darabos Pál, a budapesti Hamvas Béla Kör alapítója

Elhunyt Darabos Pál, a budapesti Hamvas Béla Kör alapítója, az Egy életmű fiziognómiája című Hamvas-monográfia szerzője. Temetése 2012. július 4-én szerdán, 14 órakor lesz az Óbudai Temetőben.

Művei:

Darabos Pál: Hamvas Béla. Egy életmű fiziognómiája. I-III. (2002. Bp. Hamvas Intézet)
Darabos Pál – Molnár Márton (szerk): In memoriam Hamvas Béla (2002. Bp. Hamvas Intézet)
Darabos Pál: René Guénon élete és életműve a hagyomány gondolatainak szolgálatában (in: Szathmári Botond (szerk.): Gyémántnál keményebb. 100 éve született Hamvas Béla.; 1997. Bp. Mont Humán Menedzser Iroda)
Édesapja kisiparos volt, édesanyja a háztartásban dolgozott. 1945 és 1949 között a helyi gimnáziumban az ifjúsági könyvtárat kezelte. A Városi Könyvtárban töltötte szabadidejét könyvtári önkéntesként. Itt, a Féja Géza vezetése alatt álló soknyelvű és tartalmú, mintegy harmincezer kötetes könyvtárban tárult ki előtte a teljes szellemi világ. 1954-től kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Itt ismerte meg Hamvas Béla, a harmincas–negyvenes évek folyóiratainak hasábjain rejtőző munkásságát, és Féja Gézáét is. Hamvas Bélával 1958-ban ismerkedett meg személyesen az akadémiai könyvtárban. A B-listázott Hamvas műveinek megismerése akkor csak nagyon kevesek számára volt lehetséges. E művek megismerését és szellemi hátterük, a hagyomány általa legteljesebben kifejtett gondolatának felderítését tűzte ki célul maga elé még a hatvanas években. A 60-as években elsősorban az akkori kortárs amerikai írók, a „beat-nemzedék” képviselőinek, elsősorban Jack Kerouacnek és J. D. Salingernek a művei kapcsán írt.

Hamvas Béla műveivel és a hagyomány gondolatával kapcsolatos nézeteinek összefoglalására a nyolcvanas években írta meg Hamvas-monográfiáját. Angol, francia és német nyelvű művekből készült és megjelent fordításai, valamint hozzájuk fűzött tanulmányai is a hagyomány gondolatkörének megismertetését szolgálják.

Az életrajz forrása a Wikipédia

Népszerű bejegyzések

Kövess a Facebookon!