A Kossuth-díjas raktáros

A valóságban felébredni című könyvről és A nevezetes névtelen c. DVD-mellékletről (Medio Kiadó, 2016)

Sütő Zsolt jegyzete

„Nem az a fontos, hogy ki mit mond, hanem ki hol áll.”

Sajátos helyzet, ahogy Hamvas gyakran beszél a „valódi közösség kínzó hiányáról”, miközben ma egyre többen kapcsolódunk egymáshoz, éppen őáltala, nevezetes névtelenek és nevesek, a művei és élettörténete által, szerte a világon, amellett, vagy talán éppen annak köszönhetően, hogy valamilyen életbevágó hatással van személyes életünkre. Szinte egy külön törzs, akiket Hamvas segített a „valóságban felébredni”, és akik így vagy úgy valamennyire kívüle vagyunk, kerülünk az adott tér-idő konstellációnak. Mindannyiunkat megérintett és megszólított. Melyik másik magyar „író” képes még erre, így? Ebben egyedülálló. Egyedül áll. De mindig mellettünk (ahogy a DVD egyik interjújában is megfogalmazódik), még a legtriviálisabb helyzetekben is. És ráadásul mindig itt és most, jelen időben. 

Az nyilvánvaló, hogy „minden nagy mű kortársam”, de az kevésbé, hogy minden nagy lélek itt él mellettem, melletted, mindig, és kapcsolódni nemcsak lehet, de érdemes. Hamvashoz pedig az írásai által, elsősorban.

Annak, akit Hamvas világa beszippant, elkerülhetetlen a személye, élettörténete iránti érdeklődés. Hamvas fordulatokban gazdag külső, szinte „népmesei” élete (ahogy Szathmári Botond is nevezi a filmben) a jéghegy csúcsa – a belső út fordulatait sokkal nehezebb, talán lehetetlen hasonló precizitással megfogni, tartalomjegyzékbe szorítani. Ilyen értelemben a film és a könyv egyedi  kísérletet tesz arra, hogy Hamvas külső és belső történetébe minket beavasson.

Bizonyos értelemben a A valóságban felébredni című könyv a DVD csomagolása, „doboza”, mégis megállja a helyét önmagában is. Bár a mérete folytán az ember elsőre megtorpan. Kicsit talán hasonlóan ahhoz, ahogy egyesek megtorpantunk, amikor először hallottuk Hamvas hangját. Nem tudod hova tenni, kicsit forgatod, megközelíted egy másik irányból is. Ezt a könyvet, ahogy Hamvas egyik könyvét sem, nem lehet csak úgy olvasni. Már csak a mérete folytán sem. Meg kell adni a módját, vagy legalábbis érdemes. Amolyan Hamvasiasan, mintha ritka bort töltenél magadnak a kertben, egy őszi aranynapon. Leülsz, a könyvet az ölödbe veszed, kinyitod – és Hamvas egyedülálló, sajátos, és minden irányba nyitott belső világában találod magad. 

Gazdagon illusztrálva, nagylelkűen adva a könyv külalakjára is (Imre Judit igényes munkája) – ami pedig az életmű-sorozat megszokott barnás-zöld könyvei után örömteli felüdülés. (Milyen izgalmas lenne, ha mostantól kezdve kék lenne az életmű-sorozat színe. Tengermély-kék.) És, a történeti linearitáson túl, mintha lenne egy íve a szemelvények válogatásának koncepciójában, nem dobja az olvasót egyből a mélyvízbe (a szövegeket Palkovics Tibor válogatta). Kiváló ajándék lehet, ha valakivel megosztanád mindazt, amit Hamvas hozott az életedbe. Csak bár a zsebben is könnyen elférne, hogy akár a metrón is lehessen olvasni. Nekem minden újabb eddig nem látott fotót és kéziratot öröm volt benne felfedezni.

A könyv DVD-mellékletének fő anyaga egy szép, szolid és hiánypótló dokumentumfilm, Katona Zsuzsa és Nyeste Péter filmje. Alapos, szelíd, és komoly, őszinte belső tartása van. Igényes illusztrációk, rugalmas vágás és találó, izgalmas zenei aláfestés - aki nem ismeri Hamvas élettörténetét, annak jó összefoglaló, aki pedig már ismeri, az majd újra rácsodálkozik, már csak a film kellemesen gördülékeny ritmusa folytán is. Az igazán izgalmas csemegék azonban az extra menü alatt várnak minket. Azon belül pedig három interjú, melyek igazából néhol kifejezetten személyes vallomások. 

Hamvast olvasni kell, elsősorban, ez biztos, és ez egy egyszemélyes dolog. (Mármint kettő, hiszen Hamvas is veled van.) De amikor a könyvet becsukom, onnan kezdve már az is izgalmas, hogy milyen hatással van életemre. Meg a tiedre. Hogyan józanít ki, amikor belealszom az életembe. Vagy hogyan nyit távlatot az életemben. És a tiédben?

Három interjú, melyekben három külön világ mesél Hamvasról és önmagáról, Hamvas kapcsán. (Ezekből szerepelnek részletek a fikciós dokumentumfilmben.) Érezni róluk, hogy hol állnak, és öröm hallgatni, hogy erről miként mesélnek. Dúl Antal gesztusai, tekintete, gondolatfordulatai a régiek – és ezt jó újra látni. Szó esik például arról, hogy melyik könnyen fasisztának értelmezhető írása nem jelent még meg, meg arról is, hogy miért törte be a házmesterének ablakait, és hogyan úszta meg a szibériai munkatábort. Dúl Antal megkerülhetetlen forrás, nem azért, mert a Hamvas-életmű jogörököse, hanem mert elsőkézből mesél történeteket, részleteket Hamvasról, és másodkézből, Kemény Katalin által. Ez a másfél órás interjú egy sűrített Dúl Antal előadás, amelyet eléggé szisztamatikusan feltett kérdések terelnek. 

De tovább, Szervét Tibortól azt is megtudhatjuk, hogyan segített neki Hamvas letenni a cigit, és azt is, hogy mit kell elolvasson az, aki, még nem olvasott tőle semmit (ez, ugye, elég gyakran felmerül sokunkban). Majd Szathmári Botond a tőle megszokott gyémántpontos fogalmazással meghatározza és elhelyezi Hamvast kultúrtörténeti helyére. Megtudjuk tőle azt is, hogy a doktori disszertáció-biznisz sem ma kezdődött, és rámutat arra is, ami igencsak fontos gondolat, hogy talán az egyetlen író volt akkoriban, aki teljesen szabadon írt. De arra is, hogy pontosan miért nem tradicionalista író Hamvas, és, hogy a kritikák ellenére, miképpen volt ő otthon a jó értelemben vett ezotéria világában.

Változik a Hamvas-világ – elég csak a Hamvas Béla Alapítvány tevékenységeire egy pillantást vetni. Új fejezet, új lendület. És az is nagy dolog, ahogy egyre többen nemcsak hiszik, de mondják, hogy a Karnevál az egyik legnagyobb magyar regény, ha nem a legnagyobb. Ha filmes lennék, a DVD-n található extrák irányába mennék tovább: Hamvas hatalmas lélek, óriási szellemi erő volt, és ezt nemcsak a hatalmas életmű tartalma és minősége bizonyítja, hanem az is, hogy milyen sokféle embert érintett és érint meg. E tekintetben fel sem sorolom, hogy kivel lett volna kötelező interjút készíteni. Számomra. Mert ez egy csodálatosan színes világ, szinte szubkultúra, különleges és értékes személyes történetekkel - de mindenképpen egyfajta szellemi hullámhossz.

Bár értékes minden próbálkozás, Hamvast is, mint minden „másikat” összerakni végül csak intuitíve lehet. Ebben az értelemben az lesz majd igazán izgalmas, amikor valaki játékfilmben tesz egy őszinte kísérletet Hamvas kapcsán.

Az interjúk mentén villant belém, hogy mi volt az ami megfogott annak idején Hamvasban. Az, ahogy arról beszél, arról ír, ami van. A legpontosabban leírja azt, ami van. Leírja a jelent, amiben vagyok. És érthetővé, értelmezhetővé teszi azt számomra a múlt és a jövő felől nézve is. Ez pedig a hagyományok jellemzője, és végül engem is abba az irányba mozdított el. A hagyomány pedig mi mást tehet, mint megtanít a valóságban felébredni. Újra és újra, fáradhatatlanul felébredni.

A VALÓSÁGBAN FELÉBREDNI – Egy életút állomásai fotókban, írásokban, filmben elbeszélve. Szerkesztette és a szövegeket válogatta Palkovics Tibor. Medio. 2016.

A NEVEZETES NÉVTELEN – Fikciós dokumentumfilm Hamvas Béláról. Rendezte: Katona Zsuzsa. Producer Nyeste Péter. Aster Film. 2016.

HAMVAS trailer 1080p

A címet a DVD-n található, a Virágzás napjai rendezvényen elhangzott beszélgetés felvétele inspirálta

Köszönet a Medio Kiadónak a recenziós példányért 

Illusztrációk: a Medio Kiadó honlapjáról és képkockák a filmből