2012. július 30., hétfő

Kulcsár-Szabó Ernő: Hamvas Béla organikus szálai a magyar irodalom szövegtestében

Hamvas margónhagyásának praktikus okai is vannak -Az öregtörökök 50-60 évesek, és a nyugdíjig már nem akarnak nagyobb melóba fogni. És a földolgozatlan egyre gyűlik, még a Tandori betagozás is hézagos, akkor a 47 éves Háy Jánosé?
Ugyanis a szépíró Hamvas Béla rehabilitálása és betagozása a rendszerbe fölborítaná azt. Gondolom, az volt Kulcsár-Szabó professzor úrék rendezőelve, hogy a telefaxxxuknak van kedve újraírni mindent Hamvas miatt.
Jó kis ramazuri lenne persze abból is, ha valaki az 50-es-70-es évek kisprózái metszetében gombolná újra a posztmodern mellényét...
Van Hamvasról a Kétmondatos Hallomás -ban egy ügyes kis mondat, miszerint okkult és olcsón trükkös kis öregúr volt. Regény-monumentjéről és a szintén értékes szatellit-regényeiről (Szilveszter, Ugyanis, Bizonyos tekintetben) nem akarnak tudomást venni. Ugyan a Karnevál-t a Magvető csonkított változatban kiadta 1984-ben -de aligha lelhetünk a teljes és pontos kiadásról recepciós szövegeket.
Ezért jelenthette ki Kulcsár-Szabó professzor úr betyáros hetykeséggel, hogy Hamvas nem organikus a magyar irodalomban.
A hivatkozás egyszerű: Vegyük el az alkotótól a személyes történetét s csupán a szövegekből induljunk ki, szcientolingvisztikai alapossággal. Ekkor már csak a fanyalgást kell elővenni Hamvas szövegeire... Itt utalok a Krúdy szövegfelszínén való téves elsikanózásokra...
Sajnos a hamvasisták is, önellenható szűklátókörűségből, ehhez a katyvaszhoz pakolnak lapáttal, amikor a Karnevál "beavatási regény" voltát hangoztatják. A beavatási mai divatszóval csak egy sáv a regényből. Ha akarom, beavatási...
Én fordított piramidnak látom a Havas Műveket. Nem mellékes az irodalmi és fő a "tizenegyedikkönyvírói" ill esszé termelés, hanem fordítva. Az esszék vezetnek a főműhöz, a Karneválhoz. A Karnevál melléktermékei, ha akarom, holdjai a kész Szilveszter és a vázlatos (és félbehagyott) Ugyanis és Bizonyos tekintetben.
A Karnevált szoros organikus szálak fűzik a magyar irodalomhoz. Közvetlenül Krúdyhoz kötik e szálak. Senki ne keresse szövegfelszínen ezeket a kötéseket. Esetleg a karikatúrák vagy a spitznámék nevek kezelésében lehet ilyen egyszerűen belátható összefüggéseket találni.
Mélységébe a társadalmi és korrajz, a leltárszerű pontosság, a szinte pozitivista következetesség jellemzi. Hamvas, mint Krúdy, semmiféle diszkriminációt nem ismer: a pozitívat sem. Nem megbocsátó vagy könyörtelen, hanem mindent úgy fogad el, önmagában, nem ő bocsát meg a figurának, hanem a körülmények pontos ábrázolásában mutatja meg a determináltságát. Konkrétan ez is lett a veszte: A Karneválban konkrétszemély figuráján mutatja be azt a figurát, akihez hasonlót, de sikeresebben  Kertész is a legvégén a Sorstalanságának, akivel a 16 éves fiatalférfi szinte szóba se áll... az a figura állt bosszút Hamvason... mert magára ismert, bár Hamvas tipikusságában ábrázolta. Aki üzletet csinál a katasztrófából, ami őt magát alig érintette.
Már eleve a Karnevál olvasásával is baj van. Krúdyt lehet esténként félórás etapokban spiccesen az ágyra dőlve olvasni -a Karneválhoz neki se vágjon senki az éjjeliszekrényre helyezett olvasólámpánál, ha fennáll a veszélye, hogy félóra múlva elalszik. A magyar irodalom recepciósai egyre nagyobb pofával, egyre gőgösebben beszélnek tudományuk tárgyáról -ez a hozzáállás lehetetlenné teszi a Karnevál befogadását.
Én a Karnevált szórakoztató olvasmánynak is tartom -de igen magasfokú olvasási képességet és koncentrációt követel befogadása, holott a posztmodern kultuszregényekhez képest a szövegfelszín könnyen leküzdhető. (Sőt, a lektűrparódiának az a fajtája, ami jóformán az egész Szilvesztert jellemzi, itt is 50-60 oldalas szakaszokon át hömpölyög...)
A Karnevált jó 4-6 órás etapokban javaslom olvasni -és nem árt, ha ceruzával a kézben a szennylapokra jegyzetelünk!
A Szilveszter organikus szálai nem Krúdyhoz kötődnek. Vehetjük akár afféle Rejtő -paródiaként. (Holott maga Rejtő is gyakran csavarint egyet és paródiáját írja a kor divatlektűrjének!) Experimentális imagináció -a műfaji meghatározás is az álarcos karneváli forgatagra utal. A szilveszter szereplőinek angol neve van, az ország-és népnevek mintha Weörestől származnának (pl a csimpalacsánok). A történet azonban hótreál! Történelmi tablón láthatjuk a szovjetrendszert és a magyar leképzését egyaránt. De a "nyugati polgáriszemlélet" is kap egy vékonysort a Naura és a Pilóta -történetben, melyet most Spiro György emelt ki színpadra.
A szocreálellense line-ra (pl a belföldi posztmodernre ) jellemző, hogy a Nyugatot szembeállítja a Keleti (Szocialista) Blokkal, afféle polgárias Kánaánként. Az emigránsirodalom. Naura természetesen zongoraművésznő. És A Férfi természetesen pilóta. Giccsparódia. Többfonatú -ha akarom a süllyedő létű europid nő (Naura anyja) karikatúrája.
Hamvas befogadása a magyar irodalomba súlyosan megrendítené a kánont. Maga a Szilveszter is föladja a posztmodernek, de a mai posztposztmoderneknek is a leckét. Át kellene rendezni a hierarchiát és újraírni az általános recepciót. A Hajnóczy-recepción jól szemléltethető, hogy még azt is el akarják magyarázni az őrkanonokok (és ministránsaik) a valóságból, ami itt volt az orrunk előtt. Ha Nádas töredékesnek szólja le a romosságában is kikezdhetetlenül egész Hajnóczy Művet, az csak a sima kollegiális irigység. A művész irígy, mint a dög. Nagyon ritka az önzetlen művész. Az író primadonna, és savanyú pofit vág, ha más is képes egy szebb piruette-re. Esterházy csak olyat dicsér föl, akiben biztos, hogy nála gyöngébb. Kertész Imrét húsz éven át veregették vállon, jópofin mosolyogva hallgatott az asztalsarkán -és nóbelbonbonját az udvarias és kellemkedő ábrázatokat vágó nagyságaink nehezen emésztik...
Hamvas 41 éve halott -No, de a 100 éves Szentkuthy-Pfisterer Miklóssal más a helyzet! A korpusz 20 éve halott, de a Fancsikó és Pinta nagypapija, a Barokk Róbert későkamasza itt van köztünk. Élő, eleven...
De a Szentkuthyé már megint egy másik történet lesz