2012. július 25., szerda

Hamvas Béla: A nagy-harács törvény

Ez éppen
XX.
az úgynevezett nagy-harács törvény életbeléptetése idején történt. A
törvény egy bevezetésből és két paragrafusból állott. A bevezetés
kimondta, hogy az ország nyomorúságának egyik fő oka a föld
igazságtalan elosztása, és éppen ezért gyökeres földreformot léptetnek
életbe.
A reform első paragrafusa az országot termő és nem termő földre osztja
fel. A nem termő földet a parasztok és a földnélküliek és a szegények
kapják, mert ezeknek bőven van idejük azt megművelni, foglalkozásuk is
földművelés, végül pedig ilyen nehéz időkben hazafias kötelesség
minden talpalatnyi helyet termővé tenni. A parasztság a földért évi
hatszázezer piaszter tőke kamatát fizeti mindenkor aranyban, mert az
ország csak polgárainak áldozatkészsége és lemondása árán épülhet
újjá.
A második paragrafus a termő földet főurak, főpapok és bankok között
osztja szét. Ezek a földért kamatot, sem megtérítést nem fizetnek,
mert az állam fizetőképes osztályait nem lehet túlterhelni. A
legnagyobb mértékben káros és veszedelmes lenne bármit is követelni,
mert a pillanatnyi előnyök sokszorosan megbosszulódnak.
A törvény Csiga népszerűségét még inkább
XXI.
fokozta, megválasztották az összes kamarák elnökévé, tiszteletbeli
tiszteletbelivé, fővezérelnökké, védnökapává, örökös főfővé,
díszpolgárrá, és fölkereste az álnagyvezírt a színházigazgató.
Írjon drámát, kegyelmes uram. Az egész országban nincsen ismertebb
név, kegyelmesuram, egészen biztosan óriási siker, mert abban, hogy
tökéletes drámát ír, senki sem kételkedik, kegyelmesuram. Vagy még
sokkalta jobb lenne, ha operát, kegyelmesuram. Igazi nagy és modern
dzsezzoperabuffogroteszt-imitálthangjátékpantomimikont kegyelmesuram.
Van is egy egész rakás rossz darabom és hasznavehetetlen muzsikám.
Csak a név kellene, a név a fontos, a név minden, a közönség őrjöngeni
fog.

Hamvas Béla publikálatlan szatírájának részletét a jogörökös, Dúl
Antal engedélyével közölte az Irodalmi Jelen.