2012. július 30., hétfő

Hamvas Béla az emberi jogokról

„Mainapság mindenről beszélnek, csak éppen a legforróbb és a legsürgősebb kérdésről hallgat mindenki, politikában, vallásban, gazdaságban, tudományban, éspedig hallgat mélyen-mélyen. Ez a legforróbb és legsürgősebb kérdés: az emberi jogok újra való megfogalmazása. Nehogy egy pillanatra is tévedés essék. Nem az ’egyéni’ jogokról van szó, amelyről a múlt században annyit beszéltek, és amellyel oly példátlanul visszaéltek. Az ’emberi’ jogokról van szó, éspedig a jogot abban a forradalmi értelemben véve, ahogy azt az újabb időben a francia forradalom elemi erővel fölvetette. Mert az egyéni jog alapszava mindössze, liberális individualizmus. Az emberi jog alapszava azonban a szabadság. A kérdés, amiről ma a politika és a tudomány és a vallás és a gazdaság olyan mélyen-
mélyen hallgat, az, hogy a kettő nem azonos, sőt, hogy a kettőt állandóan az embert mélyen  sértő módon összetévesztik.”

(Forradalom a művészetben, A modern művészet egzisztenciális problémája)