2012. július 31., kedd

Az emberiség és Európa válsága - Dúl Antal marosvásárhelyi előadása, 2010

A magyarországi Dúl Antal, a Hamvas Béla-hagyaték feldolgozója (képünkön) tartott előadást A hagyomány és egy új spiritualitás kezdete címmel szerdán Marosvásárhelyen. Dúl, aki tanulmányait a Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte, az író halála előtt nem sokkal, 1968-ban találkozott Hamvas Bélával, és ez óriási hatással volt rá.

A hamvasi életmű kiváló ismerőjévé, interpretátorává vált. Hamvas műveinek megjelentetése érdekében megalapította a Medio Kiadót. Dúl Antal jelenleg több metafizikai, ezoterikus bölcselettel foglalkozó kör előadója, mint a Szintézis Szabadegyetem vagy a Hamvas Kollégium.
Főként Hamvas hatására spirituális szabadságot hirdető, egyházi dogmáktól mentes, széles látókörű gondolkodóvá vált. Marosvásárhelyen nem először tartott előadást. Szerda esti, több mint másfél órás eszmefuttatásában leginkább arról értekezett, hogy miért van mély válságban az emberiség, és főként Európa. Mint mondta: a hagyományos vallásokat végtelenül tiszteli, de ezekkel mostanában sok bajunk van. „Két külön dolog a vallás és a vallás fölötti állapot. Mindkettőnek van ezoterikus (belső) és exoterikus (külső) oldala.
Az exoterikus az a dualista világ, amelyben a teremtő és a teremtett létezik” – magyarázta Dúl Antal. Majd hosszasan taglalta a Jézus körül az egyház által kidolgozott mitológiát, amelyet végeredményben károsnak, megtévesztőnek tart. „Kétezer éve nem vesszük komolyan Jézus szavait: bennetek van a mennyek országa” – figyelmeztetett Dúl. „Az ezoterikus gondolkodásmód alapja az, hogy Isten mindenben benne van, de ez nem azonos a panteizmussal” – mondta. Akik a keresztény kultúrkörben ezoterikus módon gondolkodtak, mindig a perifériára sodródtak, eretneknek kiáltották ki őket. „Mindennel, az utolsó porszemmel is egyek vagyunk. Hamvas Béla ezt az egységtudatot hagyománynak nevezi” – magyarázta gondolatait Dúl Antal.
Az ezoterikus gondolkodásmódot a vallások zöme kiszorította a hétköznapokból. Az ezoterikus életmód egyik fő parancsa a „nem ártani”, és a fő megnyilvánulási formája a szenvedélymentes egykedvűség, a szent közöny, a lét nyugodt elfogadása. Dúl úgy véli: most, amikor ébredezünk az „európai álomból”, ez a gondolkodásmód is lassan teret hódít.
Dúl Antal ugyanakkor óvott „a sarlatán ezotériától, ami elárasztotta Európát”. Viszont örvendetesen terjed az egység és teljesség tudata. Utalt rá: a szellem, az individuum és az anyag hármassága alkotja ezt az egységet a hinduknál. A mai világban még az anyagiasság és az individuum uralkodik. Úgy véli: a jelenkori világ válságáért főleg a szellemi gondolkodók a felelősek, az úgynevezett brahmanok, akik „a szellemi kasztot alkotják, fényszerű állapotban vannak, és látnak. Ők a meditáló emberek, akik legyőzték magukban a gőgöt, az önbecsülést, a dualisztikus a rivalizációt, a harcot. Sajnos Európában egyelőre nem léteznek”. Ugyanakkor hisz abban, hogy az egocentrizmus letűnőben van, és ha lassan is, de a külsőségektől a centrum, a belső lényeg felé fordulnak az emberek.

Forrás: Krónika