2012. május 13., vasárnap

Hamvas Béla: Az írás platonizmusa

(részlet)

„A magas szellem nem élhet a levegőben, 
a szépnek szent teokráciája kell, hogy

 szabad államban lakjon, és ennek kell,
 hogy helye legyen a földön, és ezt a
he­lyet mi biztosan megszerezzük.”
Hölderlin

Az írás a legkéseibb művészet; nem azért, mert az írás feltalálása előtt az ember már minden egyéb más művészetet tudott. Az írás természete maga kései. Van benne valami felbomló és felbontó, ami a többi művészetben nincs. Írni csak fejlett, sőt túlfejlett társadalmakban, városokban, magas, sőt már visszahajló kultúrákban kezdtek. Lehet, hogy éppen a túlfejlettség és visszahajlás ösztö­nözte az írást. A kezdődő bomlás finoman rom­lott illata, amely maga is bomlik és maga is bont. Az ember akkor kezdett el írni, amikor az élet tel­jessége már hiányzott. Das Unzulkngliche ist pro­duktív — mondja Goethe Riemernek —, ich schrieb meine Iphigenie aus einen Studium der griechischen Sachen, das aber unzulknglich war. Wenn es er­schöpfend gewesen wöre, so wiire das Stück unge­schrieben geblieben.* *A fogyatékos termékeny. Iphigéniámat egy igen hiányos görög tanulmány alapján írtam. Ha kimerítő munka lett volna, darabom nem készült volna el.